Gondolatban már egy hónapja készültem az idei költészet napjára. Kicsit izgultam, hogy legyen elég időm a terveim megvalósítására. Aztán úgy alakította a sors az életemet, hogy csak egy töredéket sikerült létrehoznom.
Irodalmi kávéházat szerettem volna berendezni könyvtárunk olvasótermében, de ez túl nagy falatnak bizonyult az egyéb elfoglaltságaim miatt. A terveket leegyszerűsítettem, a költőket nem asztalhoz ültettem, hanem portréjukat asztalokon helyeztem el. A képek kasírozását egy ügyes kolléganőm készítette el.
A költőkhöz fűződő feladatok sem úgy készültek, ahogy terveztem, de végül lett annyi, hogy bőven tudtak/tudnak válogatni a kicsik (3-4. osztályosok) és a nagyok (5-8. évfolyamosok) is.
Csokonai A reményhez című költeményét emojikkal, Ady Lédától elköszönő versét SMS formában olvashatták. Kányádi Sándor verseit szófelhőkből azonosíthatták, Petőfi Arany Lacinak c. költeményével a hozzá készített illusztrációk segítségével foglalkozhattak.
Számos feladatot rejtett üzenet formájában helyeztem el. Egy részüket a LearningApps alkalmazással készítettem, QR-kód mögé rejtettem. Készítettem feladatot a Snotes alkalmazás mintájára, és piros szemüveggel olvasható üzenetet Photoshoppal. A nehezebb feladatok mellé QR-kódos segítséget tettem.
Két feladatlapot készítettem, egyet a 3-4., egyet az 5-8. osztályosoknak.
