Kategória archívumok: feladatok

Eszköz vagy csapda? Beszámoló egy kipróbált foglalkozásról Az elmúlt időszakban egyre világosabbá vált számomra, hogy a diákoknak nem pusztán arra van szükségük, hogy ismerjenek néhány MI-eszközt. Meg kell tanulniuk azt is, hogy mikor, mire és milyen fenntartásokkal használják ezeket. Ezért állítottam össze (2026. június elején) az alábbiakban ismertetett foglalkozást, melynek középpontjában nem egy konkrét alkalmazás megtanítása áll, hanem az MI tudatos, kritikus és felelős használata. A foglalkozás során a diákok nem egyszerűen tanulnak az MI-ről: gondolkodnak, vitáznak, döntéseket hoznak, helyzeteket elemeznek, és közben saját tapasztalatokon keresztül alakítják ki a tudatosabb MI-használathoz szükséges szemléletet. Júniusban négy különböző korosztálynak – a 7., 8., 9. és 10. évfolyam minden osztályának – tartottam egy-egy tanórát a mesterséges

90 éve született Csukás István, akinek a művei közül az egyik kedvencem a Sün Balázs. Úgy gondoltam, hogy az idei költészet napja alkalmából az alsós korosztállyal ezt a kedves verses mesét dolgozzuk fel egy könyvtári foglalkozás keretében. Ennek a foglalkozásnak egy részét képezi a Genially alkalmazással készített interaktív társasjáték.

A 2019-es foglalkozás felújítása 2025-ben leporoltam az Irodalmi kávéház díszleteit, hogy újra a tanulók elé tárhassam a költészet napi foglalkozásunkon. Nem bántam meg, mert nagy sikert aratott a tanulók és a kollégák körében is (akik már nem nagyon emlékeztek a hat évvel ezelőtti debütálására). A kétségeimet csak az táplálta, hogy a feladatok egy része a világhálón található, és a telefonhasználat korlátozása miatt kicsit nehézkesebbé vált a foglalkozások megszervezése. Mi történne, ha a magyar költők egy kávéházban találkoznának? A mi kávéházunkban 12 híres magyar költő ül  asztalhoz – párokban. A diákok asztaltól asztalig járva ismerkednek velük, miközben kreatív és gondolkodtató feladatokat oldanak meg. A hat asztaltársaság költői: Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel Kölcsey

A magyar kultúra játékos felfedezése 2-5. osztályosoknak A magyar kultúra napja kiváló alkalom arra, hogy a gyerekek újra és újra találkozzanak nemzeti értékeinkkel. Az idei foglalkozás tervezésekor különösen fontos szempont volt számomra, hogy a kisebb korosztályt is megszólítsam, ezért a programot 2–5. évfolyamos tanulók számára állítottam össze. Kincskeresés a könyvtárban A foglalkozás középpontjában egy könyvtári kincskereső játék áll. A térben 52 magyar értéket bemutató képet helyeztem el. Minden képhez tartozik: egy rövid felirat, amely megnevezi az adott értéket, valamint egy betű. A gyerekek feladata, hogy a kiosztott feladatlapon: megkeressék a képeket, feljegyezzék a képaláírásokat, és összegyűjtsék a hozzájuk tartozó betűket. Ha figyelmesen és kitartóan dolgoznak, a betűkből egy értelmes mondatot tudnak összeolvasni, ami

Játékos feladatok a magyar nyelv napjára Több mint tíz éve kezdődött: jeles napokhoz kapcsolódóan játékos feladatokkal próbáltam lekötni a könyvtárban időző gyerekeket. Az ötlet megtetszett a kollégáknak is, ezért a következő évben már szervezetten érkeztek az osztályok három egymást követő ünnepen: a magyar kultúra napján, az anyanyelv nemzetközi napján (február 21-én) és a költészet napján.A kultúra és a költészet napját azóta is minden évben megünnepeljük – az anyanyelv nemzetközi napja azonban valahogy feledésbe merült. Nemrég, miközben a honlap keresési statisztikáját nézegettem, eszembe jutott, hogy előveszem ezeket a régi anyagaimat. Most, a magyar nyelv napjához (november 13.) közeledve, aktuálisnak érzem, hogy egy kis ráncfelvarrás után közzé tegyem itt a honlapomon. A most megosztott feladatok

A népmese napjára az új foglalkozásomhoz A kóró és a kis madár című magyar népmesét választottam. Olyan mesét kerestem, amit az alsó tagozatos tanulók könnyen megértenek. Egyszerű a történet, sok benne a szereplő és a cselekvés, valamint lehetőséget ad arra, hogy a ráépülő feladatok sokféle kompetenciát fejlesszenek. https://youtu.be/WV7jrWX57y8 A mesét ideálisnak találtam, azonban, amikor már majdnem végeztem minden feladat megszerkesztésével, eszembe jutott, hogy a történet egyik részlete – amikor a furkó „üti” a bikát – első hallásra erőszakosnak tűnhet. A népmesékben azonban ezek a fordulatok nem a valódi bántalmazást jelenítik meg, hanem játékos, eltúlzott eszközök, amelyek a cselekményt gördítik tovább. Remélem, hogy a gyerekek ezt inkább humoros túlzásként, „mesebeli csipkelődésként” élik meg. Fejlesztett

6/32