Kategória archívumok: foglalkozások

90 éve született Csukás István, akinek a művei közül az egyik kedvencem a Sün Balázs. Úgy gondoltam, hogy az idei költészet napja alkalmából az alsós korosztállyal ezt a kedves verses mesét dolgozzuk fel egy könyvtári foglalkozás keretében. Ennek a foglalkozásnak egy részét képezi a Genially alkalmazással készített interaktív társasjáték.

A 2019-es foglalkozás felújítása 2025-ben leporoltam az Irodalmi kávéház díszleteit, hogy újra a tanulók elé tárhassam a költészet napi foglalkozásunkon. Nem bántam meg, mert nagy sikert aratott a tanulók és a kollégák körében is (akik már nem nagyon emlékeztek a hat évvel ezelőtti debütálására). A kétségeimet csak az táplálta, hogy a feladatok egy része a világhálón található, és a telefonhasználat korlátozása miatt kicsit nehézkesebbé vált a foglalkozások megszervezése. Mi történne, ha a magyar költők egy kávéházban találkoznának? A mi kávéházunkban 12 híres magyar költő ül  asztalhoz – párokban. A diákok asztaltól asztalig járva ismerkednek velük, miközben kreatív és gondolkodtató feladatokat oldanak meg. A hat asztaltársaság költői: Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel Kölcsey

Több évnyi kihagyás után idén ismét bekapcsolódtam az iskolánkat népszerűsítő ovis programba. A kérés az volt, hogy maximum 15 perces időtartamban tartsak bármilyen foglalkozást állatos témakörben. Gyorsan jöttek az ötletek, hogyan is építsem fel ezt a röpke negyedórát. Abban biztos voltam, hogy lesz mese. Azt is szerettem volna, hogy mesehallgatás közben tudjam irányítani a gyerekek figyelmét. Így született meg az ötlet: a foglalkozás során előkerülő állatokat valamilyen formában „be kell gyűjteni”. Ehhez pedig egy kincskereső lapra van szükség, amin sok olyan állat szerepel, amelyről szó esik. Arra gondoltam, hogy a rövid mese után jöhetnének állathangok, sőt állatos dalok is. Ezután következett a mesekeresés: egyszerű, ovisoknak való, rövid történet, sok állattal. Először magyar népmesékben

A magyar kultúra játékos felfedezése 2-5. osztályosoknak A magyar kultúra napja kiváló alkalom arra, hogy a gyerekek újra és újra találkozzanak nemzeti értékeinkkel. Az idei foglalkozás tervezésekor különösen fontos szempont volt számomra, hogy a kisebb korosztályt is megszólítsam, ezért a programot 2–5. évfolyamos tanulók számára állítottam össze. Kincskeresés a könyvtárban A foglalkozás középpontjában egy könyvtári kincskereső játék áll. A térben 52 magyar értéket bemutató képet helyeztem el. Minden képhez tartozik: egy rövid felirat, amely megnevezi az adott értéket, valamint egy betű. A gyerekek feladata, hogy a kiosztott feladatlapon: megkeressék a képeket, feljegyezzék a képaláírásokat, és összegyűjtsék a hozzájuk tartozó betűket. Ha figyelmesen és kitartóan dolgoznak, a betűkből egy értelmes mondatot tudnak összeolvasni, ami

A népmesék időtlen bölcsességet hordoznak, de élménnyé akkor válnak igazán, ha a gyerekek aktívan részesei lehetnek a történetnek. A legkisebbeknek szánt népmesenapi könyvtári foglalkozásokon négy éven keresztül Illyés Gyula Kacor király című meseváltozatát dolgoztuk fel dramatikus játékokkal. A foglalkozást az alábbi forrás alapján adaptáltam: Kis Gábor: Macskameséink II. In: A teljesség harmóniája II. A művészeti nevelés kreatív élményei. Szerk. Bujdosóné Papp Andrea, Gesztelyi Hermina. Hajdúböszörmény, Didakt Kft., 2020. 117-140. p. URL: https://gygyk.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/ikka2_0204-1652_vegleges_k_0.pdf [Utolsó letöltés: 2025.09.20.] A foglalkozás célcsoportja az 1. és 2. évfolyam volt, de a négy év során néhány felsős osztály is részt vett a drámajátékon. A nagyobbakkal egy kicsit módosítva játszottunk, a történet üzenetét (félelmek, hatalom, pletyka) pedig komolyabban értelmeztük. Helyszín: a

A népmese napjára az új foglalkozásomhoz A kóró és a kis madár című magyar népmesét választottam. Olyan mesét kerestem, amit az alsó tagozatos tanulók könnyen megértenek. Egyszerű a történet, sok benne a szereplő és a cselekvés, valamint lehetőséget ad arra, hogy a ráépülő feladatok sokféle kompetenciát fejlesszenek. https://youtu.be/WV7jrWX57y8 A mesét ideálisnak találtam, azonban, amikor már majdnem végeztem minden feladat megszerkesztésével, eszembe jutott, hogy a történet egyik részlete – amikor a furkó „üti” a bikát – első hallásra erőszakosnak tűnhet. A népmesékben azonban ezek a fordulatok nem a valódi bántalmazást jelenítik meg, hanem játékos, eltúlzott eszközök, amelyek a cselekményt gördítik tovább. Remélem, hogy a gyerekek ezt inkább humoros túlzásként, „mesebeli csipkelődésként” élik meg. Fejlesztett

6/25