Mesterséges intelligencia a suliban – foglalkozás 7-10. évfolyamosoknak
Eszköz vagy csapda? Beszámoló egy kipróbált foglalkozásról Az elmúlt időszakban egyre világosabbá vált számomra, hogy a diákoknak nem pusztán arra van szükségük, hogy ismerjenek néhány MI-eszközt. Meg kell tanulniuk azt is, hogy mikor, mire és milyen fenntartásokkal használják ezeket. Ezért állítottam össze (2026. június elején) az alábbiakban ismertetett foglalkozást, melynek középpontjában nem egy konkrét alkalmazás megtanítása áll, hanem az MI tudatos, kritikus és felelős használata. A foglalkozás során a diákok nem egyszerűen tanulnak az MI-ről: gondolkodnak, vitáznak, döntéseket hoznak, helyzeteket elemeznek, és közben saját tapasztalatokon keresztül alakítják ki a tudatosabb MI-használathoz szükséges szemléletet. Júniusban négy különböző korosztálynak – a 7., 8., 9. és 10. évfolyam minden osztályának – tartottam egy-egy tanórát a mesterséges
Irodalmi kávéház 2.0
A 2019-es foglalkozás felújítása 2025-ben leporoltam az Irodalmi kávéház díszleteit, hogy újra a tanulók elé tárhassam a költészet napi foglalkozásunkon. Nem bántam meg, mert nagy sikert aratott a tanulók és a kollégák körében is (akik már nem nagyon emlékeztek a hat évvel ezelőtti debütálására). A kétségeimet csak az táplálta, hogy a feladatok egy része a világhálón található, és a telefonhasználat korlátozása miatt kicsit nehézkesebbé vált a foglalkozások megszervezése. Mi történne, ha a magyar költők egy kávéházban találkoznának? A mi kávéházunkban 12 híres magyar költő ül asztalhoz – párokban. A diákok asztaltól asztalig járva ismerkednek velük, miközben kreatív és gondolkodtató feladatokat oldanak meg. A hat asztaltársaság költői: Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel Kölcsey
Kacor király – dramatikus játékok
A népmesék időtlen bölcsességet hordoznak, de élménnyé akkor válnak igazán, ha a gyerekek aktívan részesei lehetnek a történetnek. A legkisebbeknek szánt népmesenapi könyvtári foglalkozásokon négy éven keresztül Illyés Gyula Kacor király című meseváltozatát dolgoztuk fel dramatikus játékokkal. A foglalkozást az alábbi forrás alapján adaptáltam: Kis Gábor: Macskameséink II. In: A teljesség harmóniája II. A művészeti nevelés kreatív élményei. Szerk. Bujdosóné Papp Andrea, Gesztelyi Hermina. Hajdúböszörmény, Didakt Kft., 2020. 117-140. p. URL: https://gygyk.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/ikka2_0204-1652_vegleges_k_0.pdf [Utolsó letöltés: 2025.09.20.] A foglalkozás célcsoportja az 1. és 2. évfolyam volt, de a négy év során néhány felsős osztály is részt vett a drámajátékon. A nagyobbakkal egy kicsit módosítva játszottunk, a történet üzenetét (félelmek, hatalom, pletyka) pedig komolyabban értelmeztük. Helyszín: a
„Szembe-fordított tükrök” – rendhagyó tanóra Weöres Sándor költeményeivel és fizikai kísérletekkel
Amikor a költészet találkozik a tudománnyal Másfél évvel ezelőtt a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban részt vehettem egy rendhagyó tanórán, ahol Weöres Sándor verseit természettudományos szemmel vizsgáltuk meg. A program Szentgyörgyváriné Kovács Éva könyvtárostanár ötlete alapján született meg. A kiválasztott versek a biológiához, a fizikához és a matematikához kapcsolódtak. Nagyon mély benyomást tett rám ez a bemutató, mivel Weöres Sándor a kedvenc költőm. Már akkor elhatároztam, hogy szeretnék valami hasonló élményt adó órát a mi iskolánk diákjainak is.A megvalósítás feltételeit és a lehetőségeimet végig gondolva felkerestem a már nyugdíjban lévő, számomra nagyon kedves kolléganőmet, Vida Máriát (aki nem mellesleg két gyermekem osztályfőnöke és mind a négy gyermekem fizikatanára volt), hogy részt venne-e az őrültnek