Kacor király – dramatikus játékok
A népmesék időtlen bölcsességet hordoznak, de élménnyé akkor válnak igazán, ha a gyerekek aktívan részesei lehetnek a történetnek. A legkisebbeknek szánt népmesenapi könyvtári foglalkozásokon négy éven keresztül Illyés Gyula Kacor király című meseváltozatát dolgoztuk fel dramatikus játékokkal. A foglalkozást az alábbi forrás alapján adaptáltam: Kis Gábor: Macskameséink II. In: A teljesség harmóniája II. A művészeti nevelés kreatív élményei. Szerk. Bujdosóné Papp Andrea, Gesztelyi Hermina. Hajdúböszörmény, Didakt Kft., 2020. 117-140. p. URL: https://gygyk.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/ikka2_0204-1652_vegleges_k_0.pdf [Utolsó letöltés: 2025.09.20.] A foglalkozás célcsoportja az 1. és 2. évfolyam volt, de a négy év során néhány felsős osztály is részt vett a drámajátékon. A nagyobbakkal egy kicsit módosítva játszottunk, a történet üzenetét (félelmek, hatalom, pletyka) pedig komolyabban értelmeztük. Helyszín: a
„Szembe-fordított tükrök” – rendhagyó tanóra Weöres Sándor költeményeivel és fizikai kísérletekkel
Amikor a költészet találkozik a tudománnyal Másfél évvel ezelőtt a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban részt vehettem egy rendhagyó tanórán, ahol Weöres Sándor verseit természettudományos szemmel vizsgáltuk meg. A program Szentgyörgyváriné Kovács Éva könyvtárostanár ötlete alapján született meg. A kiválasztott versek a biológiához, a fizikához és a matematikához kapcsolódtak. Nagyon mély benyomást tett rám ez a bemutató, mivel Weöres Sándor a kedvenc költőm. Már akkor elhatároztam, hogy szeretnék valami hasonló élményt adó órát a mi iskolánk diákjainak is.A megvalósítás feltételeit és a lehetőségeimet végig gondolva felkerestem a már nyugdíjban lévő, számomra nagyon kedves kolléganőmet, Vida Máriát (aki nem mellesleg két gyermekem osztályfőnöke és mind a négy gyermekem fizikatanára volt), hogy részt venne-e az őrültnek